Az arc mimikai izmai

A ráncok kialakulásának oka számos tényezőre vezethető vissza. Részben a bőr kollagéntermelés csökkenése, a bőr alatti kötőszövet petyhüdtsége, és az arcon lévő zsírszövet vesztése okozza. A mély ráncokat a folyamatos mimika, grimaszolások, hunyorgás hozzák létre. Ezek a naponta ezerszer ismétlődő mozdulatok mindig ugyanott gyűrik meg bőrünket, és ún. dinamikus ráncokat alakítanak ki arcunkon. Ilyenek a homlok barázdák, a szem körül a szarkalábak az orr-ajak barázda és a száj körüli ráncok is.

Az arc izmai szoros összeköttetésben vannak az arcbőrrel, a bőr azonnal követi az izommozgást. Mivel az arcizmok ennyire szoros kapcsolatban vannak az arc bőrével, az izmok formája, állapota az arc szépségét nagyban befolyásolja.

Az arcjóga izomépítő gyakorlataival az arcizmot erősíthetjük ezáltal az arc öregedésének folyamatát lassítani illetve az arcot regenerálni tudjuk.

A fejen elhelyezkedő izmoknak két nagy csoportja van:A)mimikai izmok, B)rágóizmok.

I A fej izmai
A) A mimikai izmok

Közös jellemzőjük: a koponyán eredve a fej bőrébe sugároznak, Feladatuk a fej (főleg az arc) bőrének, lágy részeinek mozgatása, a fejen található testnyílások zárása, nyitása. Elhelyezkedésük szerint a következő csoportokra bonthatók:

1. A fejtető izmai
A fejtető lapos, gyenge izma, a fejtető izom a homlok területén található, a fejsisakot és vele a fej bőrét előrehúzza. Rögzített fejsisak mellett a szemöldök ívét emeli, ráncolja a homlok bőrét.

2. Szem körüli izmok

a)Körkörös szemizom (m. orbicularis oculi). A szemüreg bemenetét lezáró körkörös, lapos izomlemez. A szemhéjakba sugárzó részei a nyugodt pislogást, valamint a szemhéjak görcsös összehúzódását végzik. Egyes rostjai a könnytömlőn tapadva, arra húzást gyakorolnak és a könnyelvezetést segítik elő.
b)Szemöldöklehúzó izom (m. depressor supercilii). A szemöldök középső részére hat.
A két szemöldököt egymáshoz húzó c)szemöldököt összeráncoló izom (m. corrugator supercilii) az orr gyökén függőleges barázdát hoz létre.

3. Az orrnyílás körüli izmok

Emberben fejletlen izmok, működésük eredménye az orrnyílások tágulása, az orrszárnyak széttérése (szimatoláskor, erőltetett légzésnél).

4. Száj körüli izmok

A a)száj körkörös izma (m. orbicularis oris) az ajkakban található lapos izomgyűrű. Nyugalmi tónusa helyükön tartja, enyhébb összehúzódása zárja az ajkakat.
Erőteljes működése hozza létre az ún. „csücsörítést”. Az izomgyűrűbe körkörösen izmok sugároznak: Közös feladatuk az ajkak zárása, nyitása, különböző irányba mozgatása, a táplálékfelvétel, a szopás, a beszéd, az arc mimikájában való részvétel.
A többi izom hosszanti lefutású és a körkörös izomba sugárzik bele. A szájzugot emelik (nevetés), süllyesztik (sírás), a felső és alsó ajkat emelik, ill. süllyesztik.
A b)nagy járomizom a száj körizmán ered, és a járomcsonton tapad. A szájzugot köti össze a járomcsonttal (gyakori működése idézi elő a szarkalábakat).
A c)nevetőizom nevetéskor a szájzugot oldalra és felfelé húzza.
A d)felső ajakemelő izom (másképp négyszögletű izom)
A e)szájzugot emelő izom
Az f)alsó ajkat lehúzó izom az alsó ajkat lefelé húzza (pl. ajakbiggyesztés).
A g)szájzugot lehúzó izom (másképp alsó ajak háromszöglető izma) az ajkat lefelé görbíti (pl. sírásnál).
Az h)állcsúcsizom nyalábjainak összefonódása hozza létre az áll gödröcskéjét.
Funkcionális szempontból igen fontos a i)trombitás izom, mely a pofa vázát alkotja. Működésének lényeges része a rágás segítése, a tápláléknak a fogak közé rendezése, a szopásban, beszédben való részvétel. Tónusuk hozzájárul a fogak normális elrendeződéséhez, a fogsorívek kialakulásához.

B. A rágóizmokhoz négy pár izom tartozik. A száj zárását, nyitását, a rágáshoz fontos örlő mozgást végzik. Részt vesznek a beszédben is. Három pár izom zárja a szájat, egy pár nyitja, de ebben segítenek a nyelvcsonti izmok is.

II. A nyak izmai

A nyak izmai három csoportba oszthatók: –

A) A felületes nyakizmok,

A felületes nyakizmokhoz tartozik az emberi test egyetlen bőrizma, a a) platysma. A mellkastól (emlők bőrétől) húzódik kétoldalt, tónusával a nyak bőrét feszesen tartja, ill. az emlőket emeli (öreg embereknél tónusa csökken, ezért a nyak bőre kétoldalt lelóg). Tónusával a fejet egyenesen tartja.
A felületes nyakizmok közé tartozik a b)széles nyakizom, az egyetlen bőr izom, ami nem a csonton, hanem a nyak és az arc bőrében tapad.
A c)fejbiccentő izom a kulcscsonton és a szegcsonton ered, és a halánték csont csecsnyúlványán tapad. Tónuscsökkenéskor a fej előrebukik. A nyak felszínén kidomborodik. Tónusával a fejet egyenesen tartja.
A d)szíjizom az alsó nyakcsigolyán és a felső hátcsigákon ered és a fejbiccentő izom alatt, a csecsnyúlványon és felső nyakcsigolyákon tapad.
Funkciója: a bólintó mozdulatnál van.

B) A nyelvcsonti izmok,

A nyelvcsonti izmok elhelyezkedésük szerint két csoportba oszthatók: a)nyelvcsont alatti izmok és b)nyelvcsont feletti izmok.
Közös jellemzőjük egy kivétellel, valamennyi egyik végével a nyelvcsonton rögzül. Ezek az izomcsoportok a száj nyitásában és a nyelésben, hangadásban  játszanak szerepet.

C) A mély nyakizmok.
A mély nyakizmok a nyakcsigolyákon erednek és a felső bordákon tapadnak. A fej mozgatásában vesznek részt.